Sziasztok!

A kötődés kérdése a legizgalmasabb. Buddha nem "akart" kiszállni a világból. Úgy indított, hogy sok a szenvedés, mi lehet az oka, és hogyan lehetne tőle megszabadulni. És megszabadítani az embereket tőle: a titok megfejtésével, tudatosításával. Nem helyettünk. Van egy könyvecske, "Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni belőle" - graffiti-gyűjtemény ilyesmiről. Nagyon jó. De ha ki akarsz szállni, mert nem jó itt /akkor, neked /, akkor még nem fog menni. Gyorsítani próbálod ezt az egészet, depressziós leszel, nem is akármilyen / 1 /. Ha viszont föl sem merül az, hogy kiszállj, akkor tele vagy kötődéssel. Akár harag, akár szeretet, akkor is. A buddhizmus közelébe se fogsz menni / 2 /. Ha elvágyódsz, és egy gyönyörű másik világot találsz ki, akkor egyrészt kötődsz azokhoz a hibákhoz, amik itt vannak, másrészt ahhoz az elképzeléshez, ami ott vár / 3 /. "Nem semmi!"

A leválás lenne az igazi, "mint ágtól a levél". Kicsi dolgokon is lemérheted, hogy ezzel hogy állsz? Nagyokon meg pláne, a kapcsolataidon. S egy nagy kérdés: akkor kinyírtuk a szeretetet? Ez itt a pszichopátia spirituális ideológiája? Hát nem, szó sincs róla. A Frici. Ha szükség van rá, ott van, ha nincs, elmegy. Ha nem kellek, nem forszírozom a kapcsolatokat. Ha kellek, elfogadom. 

Lin Csi apát tanított, aztán elhagyta kolostorát, és a tanítványait. Előtte még töprengett azon, hogy mit érez irántuk.

A leggyorsabban úgy tisztul ki a helyzet, ha békésen megélünk bármit, ami történik velünk, figyelve, hogy mi történik. Osho nagymamája gyönyörűen fogalmazta ezt meg: ami van, az elég. ! ! ! Majdnem olyan érzés, mintha az életed a saját mozid lenne... Te vagy a szerző, a főszereplő, és a néző.

Én egyszer nagyon hirtelen hagytam el magamat. Hagytam ott, faképnél. Emiatt beszélek ezekről. Pontosabban azért, hogy a megfigyeléseimet elmondjam. Jól jöhet... De igazából már nagyon könnyű léptekkel szeretnék továbbmenni. Ha homok lenne, a lábnyomom se látsszon.

Egy valakihez nagyon kötődöm. Gyönyörű. És boldognak szeretném látni. Hát igen... Ezzel agyon is vágtam mindazt, amit itt írogattam? Talán azért nem. Törekszem... én vagyok az öreg Sam...

Évtizedekig az elkötelezettség megoldásával küzdöttem. Nem tudtam elköteleződni senki iránt, pedig nagyon szerettem volna. Azután sikerült. Belehaltam. Túléltem.

A buddhizmust és Buddhát őrülten tisztelem. Buddhista vagyok? ... De Titeket ne érdekeljen, hogy milyen válasz születik! / Engem sem érdekel, nem akarok rá felelni, nem számít! / A definíció megöli az igazi megfigyelést. Vigyázzatok, óvatosan...!