Sziasztok!

Igaz, hogy jó régen írtam nektek, de szeretném hangsúlyozni, hogy nektek írok, nem magamnak. Ha csak magamnak írnék, akkor nem érdekelne, hogy mit szóltok hozzá, hogy hozzá szóltok-e, és a lényeg a saját fejlődésem támogatása lenne, precíz önreflexiókkal.

Nagyon elgondolkoztatott, hogy miért kapok kevés hozzászólást. / Holott olvassátok./ Tippjeim a következők: unalmas, érthetetlen, hibás, köztudott, amit írok. Vagy csöndben tovább gondoljátok egyedül. Vagy nem, mert meg sem érint...

Megtudtam nemrég, hogy az őrangyalom Metatron, aki krónikás, jegyzőkönyv-vezető az " égben ". Jó, nem? S akkor eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt vettem egy könyvet, ami igen korlátozott számban, magánkiadásban jelent meg, Énok kulcsok címmel, és csak itt hevert, mert szinte semmit nem értettem belőle. Énok a földi alakja volt Metatronnak, ha jól tudom. Tehát most már lehet, hogy eljött az ideje, hogy " ismerkedjünk "... Különben amióta nem írtam, nagyon sok történésem volt kívül-belül. Új tanulási irányzékot vettem, ezotériával fogok foglalkozni, ami nem vadonatúj számomra, de most a nyáron több oldalról megprovokált ez a terület, és ebből azt szűrtem le, hogy hívás volt, inspiráció. Ez egy olyan döntés, hogy kíváncsian együttműködöm az ilyen erőkkel, nagyon ügyelve arra, hogy ne avatkozzak semmibe - senkibe - bele. Ez nagyon jellemző az alapállásomra ! Erről most eszembe jutott egy hasonlat, hogy milyen is az utam: csillagtúrákat teszek a középpontból. Tehát bekopogtatok egy ajtón, és a kastélynak az idevágó szobáiban szétnézek... Nyilván nagyon sok mindent nem tudok, és nem láttam még, de baromian ráérek. Ami a hétköznapokat illeti, szépen haladok a feladataimmal, a közeli hozzátartozóim ügyeit ezerrel támogatom, kipipálom az eredményeket, és persze velük örülök. A munkámnak látom az értelmét, ajándéknak érzem, hogy azt csinálhatom, amit csinálok, és nagyon békés vagyok.

A másik tanulási tervem, amiről a lelkem mélyén azt érzem, hogy sokkal komolyabb, mint az ezotéria, az " eseményhorizont " anyagának megértése, és azt mint ajándékot veszem elő néha-néha. / Jobbra fönt, linkblogban, katt.../ Úgy érzem, ott van leírva a " frankó ". / Az igazság. / Érzitek, mennyire szeretném a magasztos dolgokat lehozni testközelbe? Emiatt kerülöm az elszállt kifejezéseket. Különben ez nem is igaz így, hogy egyik fontosabb, mint a másik, hanem tipikusan képviselik mind a két agyféltekét. Vagy legalábbis a hangsúlyaikban. Mert mindkét úton minden megismerhető. Mindenben benne van minden. Elegem van magamból ! Mindig ugyanarra jutok... 

Ha ez egy fórum lenne, és a topik címének azt adnám, hogy " honnan hová, ", akkor írogatnátok egymásnak? Lécci ...

Nagyon erős a tűz elem ilyenkor? Felperzseli a vizet, ami a kommunikáció eleme? Úgy látszik, engem is felperzselt. Nyaraltok? Én gereblyézni tanulok, és kaszálni, és kazlat építeni... Bizony... Megvettük az újrahasznosított tüzelőanyagunkat, helyes kis préselt fatörmelékből való tuskókat, és katonásan behordtuk a pincébe. Bocsánat, nem is én hordtam be, csúnyán hencegek... Ez is egy szobája a " kastélynak "... Az életnek. Ady Endre úgy mondja, hogy " fehér Bábel, ó drága élet, mely utánam is itt marad..."